Energetikai besorolások osztályai és legfontosabb tényezői

Mennyi energia szükséges egy épület komfortos működtetéséhez? Ha erre keressük a választ, akkor bizony az ingatlan energetikai besorolását kell megtudnunk. Ez megmutatja a szakszerűen becsült értékét annak, hogy mennyi kilowattórát használ el egy év alatt egy négyzetméteren az adott épület, és hogy mennyire energiahatékony az ingatlan. Elmondható, hogy hazánkban a 2000 után épült ingatlanok nagy többsége CC vagy DD minősítésűek, ezek a korszerű és az azt megközelítő osztályok. De vajon milyen kritériumoknak kell megfelelni, hogy ennél is jobb besorolást érjen el ingatlanunk? Mely kategória mit jelent pontosan? Ezekre is választ adunk cikkünkben!

Árajánlat fél perc alatt

Az energetikai besorolások típusai

A mindennapokban többször találkozhatunk az energetikai besorolás jelzőbetűivel, például amikor elektromos háztartási készüléket vásárolunk otthonra. Épületek esetében is érdemes felmérni ezeket a fogyasztási paramétereket, hiszen – főleg most, az energiaválság idején – fontos, hogy mekkora (leendő) házunk, lakásunk becsült, várható energiaigénye. Ugyanis minél jobb energetikai besorolással rendelkezik egy ingatlan, annál kisebb energia szükséges a ház fenntartásához, például a fűtéséhez vagy a melegvíz előállításhoz.
A betűjelek a legkedvezőbb AA++-tól egészen a JJ energetikai besorolási osztályig különböztetik meg az ingatlanok összesített energetikai jellemzőit, ez a minimális energiaigény és a kiemelkedően rossz energiahatékonyság között skálázódik.
Az energiaigényt praktikusan az alapterülettel elosztva tüntetik fel, tehát egy energetikai értékelésben azt fogjuk látni, hogy egy négyzetméterre mekkora a vélt energiafelhasználása az ingatlannak egy évben, ennek mértékegysége a KWh/m²/a, azaz kilowattóra/négyzetméter/év.
Az energetikai besorolás betűjelét és az összesített energetikai jellemző számértékét mindig az ingatlan energetikai tanúsítványának a fedlapján találjuk!

AA++ – minimális energiaigényű

Ez a jelenlegi legmagasabb energetikai besorolás az országban, aminek a statisztikai adatok alapján még igen kevés ingatlan felel csak meg, gyakorlatban ez a tanúsított épületek kevesebb mint fél százalékát jelenti. A legtöbb esetben ezt új épületek tudják produkálni. Az AA++ szint eléréséhez hozzájárulnak többek között a minőségi beépített nyílászárók, a kiemelkedő hőszigetelés és a hatékony megújuló energiaforrás használat is. Számokban ez azt jelenti, hogy az energetikai tanúsítványt kiállító szakember által kiszámolt energiafogyasztás értéke egy évre 40 KWh/m² alatti.

AA+ – kiemelkedően nagy energiahatékonyságú

Szintén igen alacsony az épület fenntartásához szükséges energiaigény, általában ez az energetikai besorolás a rendkívül korszerű, néhány éve épült vagy teljesen korszerűsített ingatlanokra jellemző. A számszerű határérték ebben a kategóriában: az épület 40-60 KWh/m² közötti fogyasztása éves szinten.

AA – Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb

Az ebben a kategóriában szereplő ingatlanok energiafogyasztása alacsony, jó tudni, hogy az AA minősítés eléréséhez is jogszabályilag előírt, hogy az épületnek megújuló energiaforrást kell használnia. Ezért ha ilyen minősítésű épületet vásárolunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az rendelkezik valamilyen környezetbarát energiatermelési megoldással, például napkollektorral, hőszivattyúval vagy napelemmel. Ezt a szintet azok a lakóépületek érik el, ahol az összesített energetikai jellemző 61-80 KWh/m² közé esik éves szinten.

BB – Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő

Ez a kategória kiemelkedően jelentős, hiszen még éppen megfelel a közel nulla energiaigény építésügyi előírásainak, ami 2022-től van érvényben. Ez gyakorlatban nem jelent mást, minthogy az illetékes építésfelügyeleti hatóság megtagadhatja az új építmény vagy építményrész használatbavételi engedélyét, ha az minimum a BB kategória követelményeinek nem felel meg. Az ennek történő megfelelést az építtető köteles igazolni a szakszerűen elkészített energetikai besorolást tartalmazó tanúsítvánnyal. BB energetikai besorolásnál az ingatlan összesített energetikai jellemző számértékének 81–100 közöttinek kell lennie.
A BB energetika osztály eléréséhez még mindig szükség van a megújuló energiát biztosító forrásokra, sőt, az előírás szerint ezeknek az energiafogyasztás legalább 25%-át fedezniük kell. Ha ez az arányszámú energiamennyiség nincs igazoltan felhasználva az ingatlanban, akkor a BB minősítés nem adható meg.
Mely energiahordozók vehetők figyelembe megújuló energiaforrásként? A tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, a fapellet, az agripellet; a nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus és a légtermikus energia.

CC – Korszerű

Ez a kategória már éppen nem éri el az közel nulla energiaigény építésügyi előírásait, de a mai igényeknek megfelelő, általában a közelmúltban épült ingatlanokra jellemző osztály. A CC kategóriájú épületek szinte kivétel nélkül hőszigeteltek, energiafogyasztásuk pedig alacsony. Számokban ezt azt jelenti, hogy az összesített energetikai jellemző 101-130 KWh/m² közé esik éves szinten.

DD – Korszerűt megközelítő

Ezekre az ingatlanokra a mérsékelt energiafogyasztás a jellemző, de a fenntartáshoz szükséges energia költségei még igen kedvezőek. A 2000 után épült ingatlanok sokszor ebbe vagy – az eggyel jobb – CC osztályba sorolódnak. Az összesített energetikai jellemzője a DD kategóriának a 101-130 KWh/m² éves érték.

EE – Átlagosnál jobb

Elmondható, hogy jellemzően még ezek az épületek is a 2000-es években épültek, energiahatékonyságuk még éppen megfelelő, de nem éri el a korszerű, mai elvárásokat, azonban energiapazarlásról itt még nem beszélhetünk. Egy épület akkor kapja meg ezt az osztályozást, ha a 161-200 KWh/m²/a értékek között mozog a becsült energiafelhasználása.

További energiaosztályok

Az EE-tól lefelé található energetikai osztályok az átlagos és a kiemelkedően rossz között helyezkednek el, ezek a következők:

FF – Átlagos (201-250 KWh/m²/a)
GG – Átlagost megközelítő (251-310 KWh/m²/a)
HH – Gyenge (311-400 KWh/m²/a)
II – Rossz (401-500 KWh/m²/a)
JJ – Kiemelkedően rossz (>500 KWh/m²/a)

Mitől függ az energetikai besorolás?

Az energetikai besorolás megállapításában több ingatlanra jellemző tényező is szerepet játszik, ilyen például a hőszigetelés, a nyílászárók, a fűtési- és melegvíz előállítási rendszer, de a megújuló források használatának jelenléte és hatékonysága is befolyásolhatja ezt. Elmondható, hogy meglévő ingatlanunk energiahatékonyságát nagyban tudjuk javítani egy korszerűsítéssel, például egy minőségi hőszigetelés kivitelezésével vagy a napelemrendszer felszereltetésével. Ezek nemcsak ingatlanunk komfortszintjét emelik majd, hanem a havi rezsiköltségeken is sokat takaríthatunk meg.

Hőszigetelés

Fontos szempont, hogy a szigetelés milyen anyagból készült, milyen vastagon fedi be a házat és szakszerűen került-e felhelyezésre, illetve hogy a lábazati és tetőtéri szigetelés is elvégzésre kerül-e a homlokzati mellett.

Nyílászárók

A korszerű ajtók és ablakok – amellett, hogy megfelelően biztosítják az épület szellőzését – rendkívül jól szigetelnek, így rengeteg energia megspórolható a régebbi nyílászárók cseréjével.

Fűtési- és melegvíz-ellátási rendszer

A régi rendszerek felfűtése és keringetése sokkal több energia felhasználásával történik, mint az újaké, ezért a bojlerek, vízmelegítők, esetleg hőszivattyúk cseréje is nagyban javít házunk energiahatékonyságán.

Hőszivattyú árajánlat

Lehet-e napelemes rendszerrel jobb besorolásba kerülni?

A rövid válasz: Igen! Egy korszerű napelemes rendszer sokkal hatékonyabbá és környezetbarátabbá teszi az ingatlanunk energia előállítását. Sőt, az energetikai besorolásnál a BB vagy annál magasabb kategória eléréséhez a megújuló energiaforrás használata kötelező kritérium, ennek egyik legkézenfekvőbb megoldása a napelemrendszer kiépítése.

Milyen előnyökkel jár a napelemes rendszer telepítése?

A folyamatosan, ingyen termelődő napenergiafelhasználása házunkban bizony hosszú távú megtérülést jelent, hiszen havi költségeink csökkeni fognak, alacsonyabb rezsivel számolhatunk majd. Emellett mindig tudatában leszünk annak, hogy ezzel házunk sokkal modernebbé és könyezetbarátabbá vált, növelve ezzel a későbbi esetleges eladási értékét is.
Egy napelemes rendszer telepítése mindenképp hosszú távra szól, hiszen – minimális karbantartás mellett – az inverter 10-15 évig működhet, a panelek pedig akár 35-40 évig. Mivel az energetikai hatékonyság fejlesztése kiemelt szempont uniószerte az ingatlanfelújítások és -építkezések kapcsán, ezért több pályázat, támogatás elérhető lehet, amivel a telepítés költségein is sokat megtakaríthatunk.
Ráadásul sokan nem is gondolják, de a fűtési rendszert is eredményesen lehet napenergia felhasználásával működtetni – például hőszivattyús megoldással – és a ház teljes áramigénye fedezhető napelemes rendszerrel. A telepítés költségei pedig néhány éven belül megtérülnek!
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy 2022. június 30-a után már csak azok az újonnan épült ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amik minimum elérik a BB energetikai osztályozást, tehát az energiafelhasználásukat minimum 25%-ban megújuló forrásból fedezik.

A fentiekből is jól látszik, hogy egy épület energetikai besorolását milyen fontos megismerni például egy adás-vétel előtt, hiszen ebből már a havi rezsiköltségeinkről is tájékozódhatunk, emellett azt is láthatjuk belőle, hogy esedékes-e egy modernizálás, felújítás.
Ingatlanunk hatékony energiafelhasználása az energiaválság kezdetén fontosabb, mint valaha, ezért érdemes minél hamarabb elgondolkodni a megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerek telepítésén – például napelemrendszer vagy napkollektor felszereltetésén –, illetve az épület szigetelésének és nyílászáróinak korszerűsítésén. Ezekkel havi kiadásaink csökkenek, így hosszú távon sokat tudunk spórolni és függetlenedhetünk a központi szolgáltatóktól.

További cikkek a tudástárunkban:

Napelem, klíma, hőszivattyú kalkulátor

Azonnali Árajánlat Kalkuláció