Milyen tetőfelületek alkalmasak, és mikor jobb a napelem rendszer földre telepítése?

Hova telepítsünk? Milyen tényezőkre kell figyelnünk a napelem rendszer kiépítése előtt?

A napelemes rendszerek telepítése előtt fontos döntést kell hoznunk: a tetőre vagy a földre érdemes helyezni a paneleket? Nézzük meg, melyik megoldás lehet számodra a legelőnyösebb!

Napelem rendszer telepítés: Tetőre vagy földre?

A napelemes rendszer telepítése előtt el kell döntenünk, hogy a tetőnkre vagy a földre telepítjük a paneleket. Ha már eldöntötted, hogy napelemrendszerre váltasz, gondolj arra is, hogy milyen nagyságú rendszer képes hosszú távon, biztonságosan megtermelni a háztartásod ellátásához szükséges elektromos áramot.

Nem mindegy a hatásfoknak, hogy hova telepítünk

Magyarországon is egyre többen fordulnak a napelemes rendszerek felé, hiszen az évi átlagos 2000 napsütéses órának köszönhetően a napelemek teljesen megbízhatóan működnek. A napelemek technikai fejlődése során hatásfokuk is nőtt, és ma már sok típus közül választhatunk.

Éppen ezért az egyik legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán hol kaphat helyet a napelemes rendszer? A folyamatos technikai fejlődés miatt manapság már több válasz is adható erre az egyszerűnek tűnő, de mégis összetett kérdésre.

 

Napelem rendszer telepítés SOLARKIT karbantartás garancia

Napelem telepítés tetőre

A tetőre telepített napelemes rendszerek a legelterjedtebb megoldások közé tartoznak Magyarországon. Az alábbi szempontok segíthetnek a döntésben:

  • Napelem déli tájolás: Magyarországon a legoptimálisabb a déli tájolás. A nyugati vagy keleti irányba telepített panelek hatékonysága átlagosan 20%-kal csökken, míg az északi tájolásúaké akár 40%-kal is.
  • Dőlésszög: A panelek számára a 35 fokos dőlésszög ajánlott, hogy a lehető legtöbb napenergiát befogadhassák.

Árnyékmentesség: Fontos, hogy a modulok árnyékmentesek legyenek, ne takarja ki a napot sem fa lombkoronája, se a kémény. Ha viszont ez nem elkerülhető, akkor ajánlott az optimalizálók használata.

Tetőhéjazatok és napelemek telepítése

A tetőhéjazatnak fontos szerepe van egy napelemes rendszer telepítésekor: különböző tetőszerkezetekre más-más technikával szükséges napelemes rendszert telepíteni, és egyes héjazatokra nem ajánlott, vagy különösen kockázatos a telepítés.

A Magyarországon elterjedt tetők és héjazatok 99%-ra tudunk megoldást kínálni, hogy a napelemes rendszer műszakilag és esztétikailag is kielégítse az igényeidet.

 

Legelterjedtebb tetőszerkezetek:

  • Napelem rögzítése cseréptetőre:: Rozsdamentes acél kampókkal, csavarokkal, alumínium sínnel történik a rögzítés. Ilyenkor a szarufába és az ellenlécbe rögzítjük 10 cm-es facsavarokkal a kampókat és erre ültetjük rá a sínt.
  • Zsindely vagy lemezfedés: Tömítőgyűrűs ászokcsavaros megoldást használunk, amely a héjazat megbontása nélkül történik.
  • Lapostető: Déli tájolás felé, beton ballaszttal, szélfogókkal rögzítjük az elemeket. A tartószerkezet biztosítja a megfelelő dőlésszöget és a szélterhelés kivédését.

Mire érdemes odafigyelni tetőfelújítás, tetőépítés és napelem szerelés előtt?

Ahhoz, hogy a szerkezetet megtervezzük, a tetőt érő terhelésekkel is kalkulálni kell. Ilyen például a már említett hóteher, szélteher, a napelemes rendszer, a fedés terhe – itt jön képbe a tetőhéjazat alapanyaga, valamint a lécezés, illetve a deszkázat –, a tetőszerkezet saját súlya és a beépítéssel járó terhelések. Például a mesteremberek súlya, de ide sorolható még a hőszigetelés, a klíma, a belső burkolatok is.

Fontos ezeket az adatokat összesíteni, hiszen a tetőszerkezet megtervezése során mindenképpen tudni kell, hogy milyen állandó és milyen ad hoc jellegű terhelésekkel kell kalkulálni. Ezekhez pedig még hozzá kell venni a különböző előírások által szabályozott méretezési szabványokat is, így rögtön világossá válik, hogy a tető megtervezése nem egyszerű feladat.

Amennyiben új ház építéséről van szó, érdemes odafigyelnie a tervezés során még a tető dőlésszögére és tájolására is.
 

Napelem rendszer telepítés előtt, ezekre a paraméterekre mindenképp figyelj

  • egy 4 fős család átlagos energiafogyasztását – elektromos autó nélkül – kb. 10-16 db panel tudja biztosítani
  • ez mintegy 250-300 kg-os állandó plusz terhet jelent a tetőhéjazatnak és a tetőszerkezetnek, amire rájön még a tartószerkezet – ideális esetben rozsdamentes acél és alumínium – és a többi alkatrész súlya is
  • ezzel kalkulálva, a napelemes rendszer telepítéséhez kb. 20-30 m2 területre van szükség,
  • a napelemek hatékony működéséhez déli tájolásra, valamint 30-35 fokos dőlésszögű tető az ideális
  • kalkulálni kell a tetőre tervezett nyílásokkal is, mert azok jelentősen módosíthatják a tartószerkezet és a panelek megfelelő pozícióba helyezését
  • amennyiben lapostetőre tervezi a napelemes rendszert, akkor beton lesúlyozással is számolnia kell, mivel ebben az esetben a tartószerkezet biztosítja a megfelelő dőlésszöget, de még a szélterhelés kivédését is, így ez szintén plusz terhelést jelenthet a tetőnek

Amire a napelemet telepíteni érdemes

Jelenleg a legtöbb tetőhéjazatra egyszerűen telepíthető egy napelemes rendszer, de a palatetők esetében nehezebb a helyzet. 

A palatetővel az a baj, hogy nagyon könnyen törik/pattan a telepítés során is, és ha később egy-egy elem cserére szorul – például a beázás elkerülése miatt – akkor az eléggé nehézzé válik a tetőre telepített napelemek miatt. Elképzelhető, hogy a palatető javítása érdekében meg kell bontani, majd újra visszaépíteni az eredeti állapotba a napelemes rendszert, ami eléggé megterhelheti a pénztárcáját. Ebben az esetben ajánlott a tetőhéjazat cseréje, mivel a legtöbb kivitelező nem is vállalja a telepítést ilyen felületre.

 

Ezekre a tetőhéjazatokra jó szívvel javasoljuk a napelem telepítést:

  • Zsindely
  • Égetett tetőcserép
  • Betoncserép
  • Kerámia tetőcserép
  • Cserepeslemez
  • Hullám, trapéz vagy korcolt fémlemez
  • Lapostető

 

Már napelemes tetőcserepek is léteznek, így a tetőhéjazatra való telepítés helyett az is megoldható, hogy a napelem a tetőbe kerül beépítésre. Azonban ezek hatásfoka egyelőre alacsonyabb a paneles megoldásoknál, és a bekerülési költsége is jóval magasabb. Ha szeretnél többet megtudni, részletesen írtunk róluk egy korábbi cikkünkben.

 
Napelem földi telepítés

Napelem földi telepítés

Ha a tetőszerkezet nem megfelelő, a földre telepítés is jó megoldás lehet, különösen nagy telekkel rendelkező háztartások számára.

Előfordulhat, hogy sem a tető tájolása, sem a teherbíró képessége nem felel meg a kívánalmaknak, vagy esetleg annyira régi a tetőszerkezet, hogy felújításra szorul. Emiatt a kivitelezési költségek jelentősen megnövekedhetnek, és talán érdemesebb más napelem-telepítési mód felé fordulni.

Ebben a helyzetben az jár igazán jól, akinek nagy kertje vagy udvara van, mert így a teljes napelemes rendszer földre telepítése is megoldható.

 

Napelem földelés

A napelem földelés kulcsfontosságú a rendszer biztonsága és megbízható működése szempontjából. A megfelelő földelés védi a rendszert a túlfeszültségektől, villámcsapásoktól és az elektromos zajoktól, amelyek károsíthatják a berendezéseket és csökkenthetik a rendszer hatékonyságát.

A napelemes rendszerek földelésére vonatkozóan több szabvány is érvényben van. Az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány előírja a földelőberendezések és védővezetők kialakításának követelményeit, míg az MSZ EN 62305 szabvány a villámvédelemre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Ezek a szabványok meghatározzák a földelési ellenállás maximális értékét, amely általában 10 Ohm alatt kell legyen a hatékony védelem érdekében.

A földelés kialakításakor figyelembe kell venni a rendszer típusát és elhelyezkedését. Tetőtéri rendszerek esetén gyakran alkalmaznak alátétfóliát és alátéthéjazatot, míg földre telepített rendszereknél hálós földelőrendszert alakítanak ki a panelek alatt . A földeléshez használt anyagoknak korrózióállónak kell lenniük; gyakran alkalmaznak rozsdamentes acélból készült földelőrudakat és rézvezetékeket.

Az inverterek megfelelő földelése is létfontosságú, mivel ezek az eszközök alakítják át a napelemek által termelt egyenáramot váltakozó árammá. A nem megfelelő földelés az inverterek meghibásodásához vezethet, és veszélyeztetheti a rendszer biztonságát.

Összefoglalva, a napelem földelés nemcsak a rendszer védelmét szolgálja, hanem hozzájárul a hosszú távú, hatékony működéshez is. A megfelelő földelés kialakítása során mindig tartsuk be a vonatkozó szabványokat és használjunk minőségi anyagokat a rendszer biztonsága érdekében.

Kinek éri meg földre telepíteni a napelemes rendszert?

A földre telepítés főként azok számára jelenthet jó megoldást, akik elég nagy telekkel, vagy egybefüggő földterülettel rendelkeznek ahhoz, hogy egyrészt a napelemeknek is elegendő helyet biztosítsanak, másrészt maradjon tér a a szabadtéri időtöltésekhez, kertészkedéshez is.

Amire feltétlenül figyeljen a földre telepítéskor:

  • itt is fontos a déli tájolás,
  • a földre telepített napelemek legoptimálisabb dőlésszöge 35-45 fok,
  • számolni kell a nehezített időjárási tényezőkkel: akkora területet alakíts ki, ahol a napelemekről lecsúszó hónak is lesz helye, mert a rendszeren maradt hó akár 0-ra is csökkentheti az energiatermelést,
  • a napelem telepítést úgy kell kivitelezni, hogy  külső árnyékforrás ne legyen a napelemek körül, ha viszont ez nem elkerülhető, akkor ajánlott az optimalizálók használata
  • a földre telepített napelemes rendszernek erősebb tartószerkezetre lesz szüksége a szél, és a várható hómennyiség miatt (itt nem nyújt védelmet a tető).

 

Érdemes tehát alaposan megfontolni, hova telepíted a napelemes rendszert, hiszen a döntés több évtizedre szól. Mérd fel saját és családod igényeit, hol szolgálna jobban napelemes rendszered : a tetőn, vagy a földre telepítve? Vagy akár mindkettő?

 
Földre telepített napelem tartószerkezet

Olvass tovább a napelemekről:

Hasznosnak találtad az információkat és szeretnéd másokkal is megosztani?

Facebook
LinkedIn