Túlfeszültségnek azt a jelenséget nevezzük, amely során a hálózati feszültség meghaladja a tűréshatárt. A hálózatban állandó névleges feszültég 230V, ettől +/-10%-ban még elfogadott az eltérés, ez a másodperc töredékétől kedzve akár hosszabb ideig is fennállhat.
Megfelelő túlfeszültségvédelem hiányában a túlzott feszültségemelkedés tönkreteheti a hálózatra csatlakoztatott készülékek alkatrészeit, az érzékenyebb berendezések nem tudják elviselni a hirtelen keletkezett feszültség változást.
A túlfeszültségvédőt az áramforrás és a készülék között kell elhelyezni. Napelemes rendszerek esetében ez a túlfeszültségvédelmi kapcsoló, amely túlfeszültség esetén lekapcsolja a hálózatot ezzel megakadályozva a feszültség csúcsok okozta károkat.
Túlfeszültség kialakulhat külső környezeti hatásoktól, például villámcsapástól. Több tévhit is kering a tetőre szerelt HMKE rendszerek villámvédelméről, ezért fontos tisztázni: A tetőre szerelt napelemek nem vonzzák be jobban a villámcsapást.
A másik ok, amiért túlfeszültség keletkezhet az áramhálózatban az a hirtelen fogyasztás változás, például amikor egy körre van kötve a mikró, a sütő, a főzőlap, a hűtő és a mosógép, és ezeket mind használjuk, bekapcsoljuk egyszerre. Ez túlterhelheti a hálózatot és lecsapja a kismegszakítót. Hivatalosan az elektromos tűzhelyet külön körre szükséges kötni, ez azonban sajnos nem mindenhol így valósult meg, ez is okozhat olykor problémát. Ha ezek a fogyasztók nincsenek szakszerűen bekötve, az a hálózat túlterheléséhez vezethet.
Hasonlóan működik a hálózati áramszolgáltatás is, így nem csak házon belül fordulhat elő túlfeszültség, hanem a teljes hálózatban is.
A korábban említett túlfeszültségvédő biztosítja, hogy ha túlfeszültség keletkezik az ingatlanban, a napelemes rendszerrel ne legyen probléma.
Magyarországon kötelező az inverter elé (a villanyszerkrénybe) beszerelni egy kismegszakító készüléket, amely túláram észlelésekor lekapcsol, ezzel megvédve az invertert. Ha ezek a kismegszakítók lekapcsolnak és nincs áram a körön, akkor biztosan túlfeszültség volt a hálózatban.
Minden villamos szekrényben van egy hasonló kismegszakító, ebből akár több is. A kapcsoló helyzetéből meg lehet állapítani, hogy lekapcsolt-e korábban. Ha vissza tudjuk kapcsolni, akkor már nincs túlfeszültség a hálózatban. Amennyiben visszakapcsolást követően azonnal lekapcsol, továbbra is túlfeszültséget kelt valamelyik fogyasztó, vagy meghibásodott a hálózat egyik pontja. Több ideig fenn álló túlfeszültség esetén mindenképp hívjunk ki szakembert!
Napelemes rendszerrel ellátott ház esetében a hálózatot két oldalra bontjuk , AC és DC oldalra. A ház áramhálózatában váltakozó áram kering (AC) míg a napelemes rendszer egyenáramot (DC) termel. Az inverter feladata az egyenáramot váltakozó árammá alakítania. A két oldalra másmilyen túlfeszültségvédő készülékek valóak.
Amennyiben lekapcsolt az AC oldali kismegszakító (ez van a villanyszekrényben), azt később vissza lehet kapcsolni, ha nem hibásodott meg korábban. A DC oldali patronos biztosítók különböznek a korábban említett kismegszakítótól. Túlfeszültség esetén a patronban lévő vezető elolvad, ezzel elszigeteli az áramkört a túlfeszültségtől. Annak érdekében, hogy viszakapcsolhassuk a hálózatot, ezt ki kell cserélni. Az AC oldali kismegszakítókkal szemben a DC oldaliakat nem kötelező beépíteni. A Huawei inverterekbe be van gyárilag építve egy DC oldali túlfeszültség védő, tehát amennyiben ilyen inverter kerül telepítésre biztosak lehetünk abban, hogy megfelelően védve van a napelemes rendszerünk és a ház áram hálózata.
Abban az esetben, ha a napelemes rendszer felől ( DC oldal) keletkezik túlfeszültség, a kismegszakítókon és az áramkimaradáson kívül az inverter is jelzi számunkra.
A HŰTŐ-FŰTŐ KLÍMA ELŐNYEI 