2024 © solarkit KFT.
2024 © solarkit KFT.
Az áram és a gáz ára folyamatosan emelkedik és a jövőben sem látszik olyan kimenetel, hogy az áremelkedés lassulni tudna. Ilyen körülmények között felértékelődik a saját energiaellátás fontossága, és ezt egy megfelelően kiépített napelem rendszerrel képesek is vagyunk hatékonyan biztosítani. Ez a legnagyobb előnye a napelem háztartásunkba történő integrálásának.
A napfény az az energia, amelyre a jövőben bízvást számíthatunk: nem fog elfogyni, nem csökken a hatékonysága és nem lesz drágább a hasznosítása! A napelemek használata során nincs káros anyag kibocsátás, a beruházási költség körülményektől függően 6-10 év alatt megtérül, miközben az átlagos élettartamuk 25 év. Karbantartási, tisztítási költségei minimálisak.
Azonban ezt a döntést is körültekintően és tudatosan kell meghoznunk és jól kell megterveznünk a számunkra megfelelő napelemes rendszer kiépítését.
A napelem napfényből állít elő elektromos áramot, fény hatására működik, így a felhőkön keresztül érkező napsugárzásból is termel áramot. A napelem és a napkollektor közötti fontos különbség, hogy a napelem elektromos energiát állít elő, míg a napkollektor az épület melegvíz ellátásában vesz részt.
A napelemeket technológiájuk alapján két fő csoportba sorolhatjuk, a kristályos és vékonyrétegű napelemek csoportjába. A kristályos napelemek egy már kiforrott technikán alapulnak és ezek a legelterjedtebb napelem megoldások. Ez esetben a napelem nagy tisztaságú szilíciumcellákból épül fel, amelyek sorba kötve és vízmentesen egy üveglap és egy műanyag hátlap közé laminálva kerülnek forgalomba. A cellák készülhetnek monokristályos és polikristályos eljárással.
Amikor a napelem elnyeli a fényt, akkor mozgásképes töltött részecskék keletkeznek. A napelem cellák két különböző vékony rétegű félvezető anyagot tartalmaznak, amelyek össze vannak kötve. Az egyik félvezető az úgynevezett p-típusú (pozitív) szennyezést, a másik n-típusú (negatív) elnevezést kapja. A félvezetők általában szilíciumból készülnek, de készülhetnek más anyagokból is.
A napfény energiával rendelkező részecskékből, úgynevezett fotonokból áll. Ahogy a fény a napelemre esik, a pozitív- és a negatív tartomány közötti semlegesített zónában elnyelődik. Ekkor a fotonok az energiájukat átadják az anyagban az elektronoknak, amelyek így szabaddá válnak, és vándorlásuk által vezetik az áramot. Az elvándorolt elektronok helyén üres tér keletkezik, a két ellentétes mozgás az, ami létrehozza az elektromos teret és a feszültséget.
Amikor a napelemhez egy külső áramkört kapcsolunk, akkor a mozgó elektronok a félvezetőn át a cella tetején lévő fém csatlakozó felé áramolnak. Ezzel ellentétben a lyukak a másik irányba, a cella alján lévő fém csatlakozó felé mozdulnak, ahol feltöltődnek elektronokkal a külső áramkör másik oldaláról. A megtermelt és felhasznált energia közötti eltéréseket vagy saját akkumulátor megoldással vagy a szolgáltatói hálózat segítségével (letöltés és feltöltés) tudjuk megoldani.
A legegyszerűbb megoldás a családi házak tetejére telepíteni a napelemeket. Fontos tudnunk, hogy pala- és nádtetőre nem lehet telepíteni, de minden esetben lényeges kérdés a tetőszerkezet állapota és anyaga. Lapostetőre minden gond nélkül telepíthető napelemes rendszer, a megfelelő dőlésszög kialakítható. Másik fontos kérdés a tető tájolása és dőlésszöge. Ezek a kérdések alapvetően határozzák meg a napelemes rendszerünk hatékonyságát.
Ha tető, akkor szóba jöhet még a garázstető, előtető vagy bármilyen közeli épület (melléképület) teteje is. Ezeket használhatjuk a fő napelemcsoport kiegészítésére is, ha nincs elegendő hely a tetőn.
A másik telepítési lehetőség a talaj. Itt is fontos a tájolás, a talaj minősége és a dőlésszög kialakítása.
Tudunk napelemet lakókocsira is telepíteni, ami hasznos megoldás lehet számunkra.
A napelemes rendszerünkből érkező energiát több módon is felhasználhatjuk:
Kapcsolódás a központi villamos hálózatra:
A központi hálózatra való csatlakozás egy speciális mérőórán keresztül történik, de ez esetben a rendszer telepítéséhez a helyi áramszolgáltató engedélye szükséges. Az engedély feltétele a megfelelő hálózati inverter, szabályos mérőhely, szükséges fázis és amperszám megléte.
Saját rendszer, hálózatra nem kapcsolódó (szigetüzem):
Autonóm, saját napelemes rendszer működtetése esetén a megtermelt áramot nem kapcsoljuk rá a központi hálózatra, hanem csak az ingatlan saját villamos rendszerére. Ilyen rendszer kiépítéséhez szükséges egy napelemes töltésvezérlő, megfelelő akkumulátor szett és szinuszos inverter beszerzésére. Ez a megoldás általában ott éri meg jobban, ahol nincs megfelelő áramellátás: nyaraló, borospince, tanya.
A napelem teljesítményét Wp-ben (Wattpeak) szokták megadni, ami azt a csúcsteljesítményt jelenti, amit a napelem ideális körülmények között képes produkálni. Azonban egy napelem csak évente pár órát képes ezen a csúcsteljesítményen termelni, ezért nem ez, hanem a teljes napelemes rendszer teljesítménye a legfontosabb adat, ami függ a dőlésszögtől, a tájolástól, időjárási tényezőktől egyaránt.
A napelem panelek mérete gyártónként változik, de általában 992 mm szélességűek, 1650 mm hosszúak és 35 mm vastagságúak a standard napelemek. A megtermelhető energiamennyiségnek jelentheti korlátját a tető mérete, így gyakran a standard teljesítményű napelemmel nem lehet elegendő energiát megtermelni. Ilyenkor a nagyobb teljesítményű panel választása lehet a megoldás. Jellemzően 60 és 72 cellás napelemeket gyártanak a gyártók.
A cellaszám befolyásolja a panel kimeneti feszültségét. A panelen belüli egyes napelemek sorba vannak kötve, ami az egyes cellák feszültségének növekedését eredményezi. Ez azt jelenti, hogy a 72 cellás panelek nagyobb feszültséggel rendelkeznek, mint a 60 cellás panelek.
A 60 cellás napelem mérete 992 mm X 1650 mm X 35 mm, a 72 cellásé viszont 992 mm X 1980 mm X 35 mm-es. Látjuk, hogy a cellaszám befolyásolja a napelem panel kimeneti feszültségét. A 72 cellás panelek nagyobb kimeneti feszültséggel rendelkeznek, mint a 60 cellás társaik.
Mekkora napelemre van szükségünk? Amikor a napelem teljesítményét akarjuk növelni, akkor a monokristályos napelem esetében kell növelni a cellákban található szilíciumkristályok méretét. Ezzel azonban a cella mérete is megnő, növekszik a panel mérete is. Tehát egy monokristályos napelem esetében szoros összefüggés van a napelem fizikai mérete és a teljesítménye között.
Az eddigiekből kitűnik, hogy a napelem rendszerünk hatékonysága sok tényező függvénye.
A megfelelő napelem kiválasztása előtt azonban nem csak a felsorolt tényezőkre kell odafigyelnünk, hanem az is fontos kérdés, milyen a háztartásunk éves fogyasztása. Érdemes megnézni, hogy lehet-e spórolni a már elavult, nagy fogyasztású elektromos eszközeink lecserélésével, esetleg az áram felhasználási szokásaink változtatásával.
Sokan azért félnek a napelem telepítésétől, mert azt gondolják, hogy az automatikusan együtt jár a tető megbontásával, felújításával. Nézzünk egy példát. Egy átlagos háztartás esetében kb. 10-14 darab 375 W-os panel telepítésére van szükség. Ez típustól függően 200-270 kg (darabonként 19,5 kg) súlyt jelent. Ehhez még a tartószerkezet súlya hozzá jön, ami a tető típusától függ, de most vegyük úgy, hogy 3-4 kg panelenként.
Az első feladat a tájékozódás, az egyedi feltételek, a lehetőségek felmérése. Az információk begyűjtését érdemes egy napelem kalkulátor használatával elkezdened!
Láthatjuk, hogy a napelemek mérete csak az egyik tényező a sok közül a napelemes rendszer megtervezése során. Meg kell vizsgálni a tető adottságait, állapotát, a háztartás energiaigényét.
Vedd fel szakembereinkkel a kapcsolatot, hogy a leginkább megfelelő napelemes rendszert szerelhessük fel a házadra!
Hasznosnak találtad az információkat és szeretnéd másokkal is megosztani?
Kapcsolat
Iroda
1027
Budapest,
Henger u. 2
(irodánkban a személyes ügyfélfogadás csak előzetes egyeztetés után lehetséges)
E-mail cím
SOLARKIT Europe Kft. ©2025