Megújuló energia
Környezetbarát, megújuló energia napelemmel, hőszivattyúval.
Tervezhető energiatermelés minden pillanatban.
Fenntarthatóság és környezettudatosság.
Mit érdemes tudni a megújuló energiaforrásokról? Milyen típusai vannak, és miért növekszik folyamatosan a megújuló energia iránti igény? Az alábbiakban ennek jártunk utána!
A napenergia hasznosítására egyre fejlettebb technológiák állnak rendelkezésünkre. A naperőművek, illetve a lakossági fotovoltaikus berendezések mind-mind a Nap energiáját használják fel az áramtermelésre. A napenergiát pedig az építészetben és a várostervezésben, továbbá a mezőgazdaságban és persze az átlagos háztartásokban is egyaránt használják.
Napelemes rendszer által megtermelt villamosenergiát felhasználva, egy hőszivattyús rendszerrel elláthatja otthona fűtési és melegvíz igényét is, ezzel tovább csökkentve a rezsi költségeket és a megtérülési időt.
A Solar Kit kalkulátorával néhány perc alatt megtudhatja, mekkora napelemes rendszert és hőszivattyút javaslunk Önnek!
A biológiai úton létrejövő szervesanyag-tömeget, azaz a biomasszát elsősorban a tüzeléshez alkalmazzák, köszönhetően az alacsony nedvességtartalmának. Természetesen alapkövetelmény, hogy a biomassza olyan összetevőkből álljon, hogy az a kazánberendezést és a fütőfelületeket egyáltalán ne károsítsa. A biomasszát pedig tüzelés mellett gépjármű-üzemanyag előállításához, például benzin és dízel előállításához is felhasználják.
Ezt az energiaforrást már egészen az ókortól kezdve használja az emberiség, hiszen egy kiszámítható és folyamatos energiaforrásról van szó. 2022-ben a vízenergia a világ villamosenergia-termelésének kb. 15-20%-át teszi ki. Alacsony előállítási költsége és zéró szén-dioxid kibocsátása miatt a legelőnyösebb megújuló energiaforrások közé tartozik, éppen emiatt a jövőben még több elektromos áramot termelhetnek a vízerőművek.
A levegő mozgási energiája, azaz a szélenergia felhasználása egyáltalán nem jár melléktermék kibocsátásával. A szél pedig kifogyhatatlan energiaforrás, már világszerte egyre több szélturbina található. A szélturbinákat pedig hatalmas, ipari méretekben készítik, és gyakran szélfarmot képeznek velük. Hátrányai közé a magas előállítási és telepítési költség, illetve az időjárás változékonysága miatti kiszámíthatatlanság tartozik.
A geotermikus energiát a Föld belső hőjéből nyerik ki. Kitermelése során a termálkútból felszökő vizet először is gáztalanítják és ülepítik, majd a sótartalom eltávolítását követően a felhasználási helyre szivattyúzzák, végül pedig a hűs vizet vízgyűjtőbe irányítják. A geotermikus fűtés általában 5 év alatt térül meg, ez a szám persze a beruházás mértékétől is függ.
A megújuló energia használata elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez. Mivel az emberiség rengeteg szén-dioxidot használ fel, ezért a megújuló forrásból származó energiáknak egyre nagyobb szerepet kell kapniuk hogy megelőzzük a természeti katasztrófákat, és egy élhetőbb, egészségesebb bolygót teremtsünk.
Nézzünk néhány példát, hol milyen megújuló forrásból fedezik elsősorban az elektromos áram előállítását:
Az akkumulátoros energiatárolás iránti igény elsősorban az időjárás kiszámíthatatlansága miatt növekszik, hiszen az akkumulátoros tárolással nem kell a napsütés vagy éppen a széljárás mértéke miatt aggódni. Az akkumulátoros tárolás célja, hogy a megtermelt többlet energia és a hiányzó energia közötti egyensúlyt helyreállítsa. A működési elv pedig egyszerű: az akkumulátor tárolja az energiát, majd szükség esetén visszatáplálja azt az elektromos hálózatra.
ÉRDEKESSÉG: A fosszilis energiahordozók, azaz a nem megújuló energiahordozók közül a szén a legjelentősebb.
Szerencsére már nálunk is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a megújuló energiák, hogy a villamos energiával történő berendezések üzemeltetése valóban zöld módon történjen.
2020-as mérések szerint az atomenergia közel 50%-át teszi ki az áramtermelésnek – ez szám pedig vélhetően jelentősen csökkenni fog a 21. század során. A jelenleg legnagyobb mértékben használatos atomenergia után a földgáz következik kb. 25%-kal és a szén 10%-kal. Negyedik helyen az utóbbi években igencsak divatosnak számító biomasszát a napenergia letaszította a 4. helyről, ami persze nem véletlen, hiszen az Európai Tanács által kitűzött 2050-es klímasemlegességi cél miatt a napelem telepítésekre már hazánkban is vissza nem térítendő módon lehet pályázni.
Kiváncsi, hogy milyen előírásoknak kell megfelelnie egy ingatlannak a napelemes rendszer telepítéséhez? Tekintse meg a BB besorolásról szóló cikkünket!