Többlettermelés visszaigénylés?
Mérőóra csere?
Napelem adó?

Töblettermelés visszaigénylés
Többlettermelés visszaigénylésének folyamata
Sok érdeklődést kapunk ügyfeleinktől azzal kapcsolatban, hogy a napelemes rendszerük által termelt esetleges többlet energiát el tudják-e adni az áramszolgáltatónak. Magyarán lehet-e pénzt keresni/visszakapni ha nagyobb rendszert telepítünk, mint jelenlegi energiaszükségletünk?
Célunk, hogy annyi energiát termeljen a rendszerünk, amennyit el is fogyasztunk. 10-15%-os túlméretezés javasolt lehet későbbi fogyasztásunk fedezésére, gondoljunk itt egy plusz klímára, vagy egy elektromos autó érkezésére a háztartásba. A rendszer későbbi bővíthetősége is fontos szempont.
Nem ritka eset, hogy a napelemes rendszer tulajdonosa az éves mérőóra leolvasásánál több villamosenergiát (kWh) termelt a hálózatba, mint amennyit fogyasztott. Ilyenkor lehetőségünk nyílik arra, hogy ezt a többlet energiát a szolgáltatótól visszaigényeljük.
Sokan persze azt mondják, hogy „nem éri meg visszatáplálni, mert alig fizet érte a szolgáltató”. Ez részben igaz, de ha csak egy kis utánajárással már kereshetünk pénzt az általunk előállított energiáért miért ne mennénk utána.
Amíg a vételezett villamosenergia megegyezik a betáplált energiával – azaz nullszaldóig – a szolgáltató az energiadíj és a rendszerhasználati díjak összegével számolja el a megtermelt energiát. Azaz annyiért veszi, amennyiért adja. A többlettermelésnél azonban annyi a különbség, hogy ott csak az energiadíjat számíthatja fel a termelő –azaz Ön – és a rendszerhasználati díjat nem, az előbbit viszont 100%-ban.
Az utóbbi időszakban mind az Elmű, mind az Eon jelentősen leegyszerűsítette a visszaigénylés folyamatát, ezért akár kis mennyiségeknél (pár száz kWh, azaz néhány ezer forint esetén) is megéri élni ezzel a lehetőséggel. Éves szaldós elszámolásnál a visszaigénylés minden évben megtehető.
Vizsgáljuk meg, hogyan működik ez a gyakorlatban. A visszaigénylés folyamatát egy ELMŰ-s példán keresztül mutatjuk be.
Minden fogyasztó kap a szolgáltatójától lakossági HMKE éves elszámoló számlát, aminek van egy számlarészletező része.
A számla végösszeg pontban egyértelműen le van írva, hogy az 1000 kWh különbözetet mi, mint fogyasztók jogosultak vagyunk kiszámlázni a szolgáltató felé az aktuális energiadíjakon, rendszerhasználati díjak nélkül.
Érdemes ügyfélszolgálaton a kitöltés előtt megkérdezni a helyes aktuális termelői KW árakat, mert év közben változhat.
Az ELMŰ-nél egy egyszerű kérelem kitöltésével lehet kérelmezni a kifizetést. A Nyilatkozat és kifizetési kérelem HMKE betermelés elszámolásához ide kattintva érhető el. A kérelmen nincs más dolgunk, csak a személyes adataink megadását követően az „Értékesített villamos energia” sorba be kell írni az elszámoló számlán található többlet termelést, a mi esetünkben az 1000 kWh-t. Az egységárat ki kell keresni korábbi számlákból vagy az ELMŰ villamos energia tarifák oldaláról. 2019-es évre az A1-es tarifa nettó egységára 15,10,- Ft.
A fenti kérelmen felül még egy Adóelőlegnyilatkozatot is ki kell tölteni, ami itt érhető el.
A nyilatkozat mellékletében olvasható, hogy milyen esetben mit kell nyilatkozni, de egyszerű felhasználók kérjék ha a 10%-os költséghányad alkalmazását kérik, ahogyan mi is tettük. Az adóelőleg nyilatkozatot a munkáltatóval is alá kell íratni, és a kérelemmel együtt postán feladni az ELMŰ részére. Majd várni a pénzt, mely így tovább javítja a rendszerünk megtérülési idejét.
A szükséges nyilatkozatokat innen töltheti le:
Amit még érdemes tudni, hogy MFB-s hitelből megvalósuló projekt esetében kizáró tényező az áramszolgáltatói többlettermelés visszaigénylése. Ebben az esetben a rendszerméret mindenképpen a jelenlegi fogyasztásunkhoz kell igazodjon. Ugyanakkor az energetikussal egyedi mágállapodás keretében belevehető a tanúsítványban a tervezett fogyasztásnövekedés, lásd elektromos autó.
Mérőóra cseréje
Egy szintén sokszor felmerülő kérdés a mérőóra cseréje. Ez jelenleg szintén ingyenes, melyet az áramszolgáltató intéz és finanszíroz. A rendszer telepítése után, a kivitelező készre jelenti a rendszert, megérkeznek a módosított hálózati szerződések, melyek aláírása után megtörténik a mérőóra cseréje. Amennyiben 3x16A feletti kapacitásra történik a betáplálás, ott az ELMŰ-nél 36.830 Ft befizetési kötelezettség szokott keletkezni.

ELMŰ – műszaki gazdasági tájékoztató
Rendszerhasználati díj és adó – Minden az elosztói teljesítménydíjról és a tévhitekről
Mielőtt megijednénk, érdemes a fogalmakat tisztázni, a “napelem adó”, mint olyan nem létezik és a megnevezése is igen félrevezető.
A pontos megnevezés, melyre a köznyelv gondol az elosztói teljesítménydíj.
Ez vonatkozik azokra, akik újonnan telepítenek 4 kilowattnál (kW) nagyobb teljesítményű háztartási kiserőművet, és a többletenergiát a közcélú villamosenergia-rendszerbe táplálják be, fizetniük ugyanakkor jelenleg NEM kell – hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2017-ben.
Tehát ez a díj 0 forint, mely a jelenlegi energiastratégia szerint még az is marad hosszú évekig.
A vélemények megoszlanak a teljesítménydíj létjogosultságáról, ugyanakkor bizonyos tekintetben megindokolható, és hosszabb távon elfogadható az ötlet. Elengedhetetlen azonban, hogy a díj tervezhető legyen és majdani mértéke érdemben NE befolyásolja a napelemes rendszerek árát és így megtérülését, ne vesse vissza a megújuló energia terjedését. Az elosztói teljesítménydíj a rendelet hatályos szövege szerint jelenleg 0 Ft/kW/év.
Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szóvivője az új adó bevezetését az igazságosabb teherelosztással indokolta, hogy mindenki hozzájáruljon a rendszer működtetéséhez, ugyanis jelenleg a napelemmel rendelkező fogyasztók nem fizetnek rendszerhasználati díjat.
Az elosztói teljesítménydíj gyakorlatilag egy hálózat-használati díjnak tekinthető, vagyis a hálózatra visszatápláló napelem rendszereknek kell fizetni azért, hogy használják a szolgáltatók hálózatát.
Vizsgáljuk meg ezt a kérdést alaposabban, és kezdjük azzal, hogy átvesszük, hogyan működik egy napelem rendszer. A hálózatra visszatápláló rendszer lényege, hogy a napelemek több energiát termelnek nappal, mint amennyit egy átlagos család fel tudna használni. Hogy az áram „ne vesszen kárba”, ezt visszavezetik a szolgáltató hálózatába, amivel az oda-vissza mérő villanyórának köszönhetően el tudnak számolni. Este, amikor nincs napfény, a napelem tulajdonosok ugyanúgy a hálózatot használják, mint a hagyományos fogyasztók, ám az erről készülő villanyszámla összegéből levonják annak az energiamennyiségnek az árát, amit a napelemek termeltek meg nappal.
Bízunk benne, hogy a 0 Ft-os díj még évekig támogatja a napelemes rendszerek terjedését, hiszen minden lehetséges módon érdemes egy környezetbarát és megújuló energiára épülő energiamixet támogatni, mely közös érdekünk. Az elektromos autókat kiszolgáló közterületi töltőhálózat is sokáig ingyenes áramot biztosított, azonban elindult egy jobban piaci alapokra helyezett fizetős szolgáltatás bevezetése. Mi itt is szívesebben láttunk volna még jó pár év támogatást, ugyanakkor megértjük, hogy a piaci konszolidáció elkerülhetetlen.
Mivel hazánkban a háztartások megújuló energia felhasználása még meglehetősen alacsonynak mondható, így biztosak vagyunk benne, hogy a “napelemes adó” is sokáig nulla forint marad.
Ha maradtak még Önben kérdések, ne tartsa magában: ingyenes konzultációnkon mindenre témakörben szívesen válaszolunk!